Kilencedik éve vagyok / leszek soklaki. És most elöször én választhatom ki milyen lakásban szeretnék lakni és kivel. Nagyon izgalmas. Eddig valahogy mindig megoldódtak a lakhatási problémák és igazából úgy belecsöppentem a lakóközösségbe és -fészekbe.
Az elmúlt kilenc évben laktam középsulis koleszon 3 másik lánnyal, egyszobás albérletben Anikóval, akit a beköltözés napjáig nem is ismertem, majd az ö növérével is, aki csak ideiglenesen költözött hozzánk pár hónapra és maradt egy egész évre. Aztán volt még egy 5-ös felállás, amikoris elöször laktam fiúkkal és megfogadtam, hogy soha többet. Az egyetemi évek alatt csak koleszon laktam, és csak lányokkal. Ácsi! Ez így nem is igaz. Merthogy elmentem Pestre részképödni az ELTÉ-re, és egy szemesztert bizony megint egy lakásban húztam le, fiúkkal-lányokkal vegyesen, és mindig növekvö létszámmal. És hát aztán laktam még egy amerikai koleszon is. Volt ugyan szobatársam, meg lány is volt az illetö, de olyan ritkán találkoztunk, hogy szinte azt is mondhatnám hogy egyedül laktam.
Mindezek után most elöször keresek igazán lakást, bújom az internetet és telefonálgatok egyfolytában, meg járom Pozsonyt esöben, szélben, fagyban. Most elöször kapott el az ágyvásárlási dilemma, az asztalkeresés és a minél-praktikusabb-tárolóhelyek-kialakítása nevü logikai játék.
Ezen felül meg még az is izgalmassá és érdekessé teszi ezt az egész folyamatot, hogy 5-en fogunk együtt laki, abból pedig bizony ketten fiúk.
Bájossá pedig az teszi, hogy már elképzeltem milyen függönyt szeretnék, már kiválasztottam a képeket a falra, és az is eldölt hogy lesz egy minden-kívánságot-teljesítö aranyhalacskánk, Olga.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt mondhatod el TE mit gondolsz // Tuto môžeš povedať čo si myslíš TY // Here YOU can post what do YOU think: