Közösségi élményben volt részem. Spontán. Nem tervezve. Nagy örömmel.
Önfeledten meg nagy-nagy izgalommal táncoltam ma Pozsony föterén egy Matt nevezetü sráccal meg másik 300 emberrel. Zene nélkül. Annyira nagyon jó volt felszabadulni, csak a jókedvért csinálni! Nem törödni azzal, hogy elkések kicsit a találkozóról, és még órákkal utána is vigyorgok és nagyon lelkes vagyok.
Badarságnak tünhet a dolog, semmiségnek. De jó volt látni, hogy több száz fiatal összejön a móka kedvéért. (Meg persze hogy rajta legyunk a videón.) És én ezért a felemelö érzésért nagyon hálás vagyok.
