Oldalak

2011. április 30., szombat

Last week @ Ave starts now

I went almost absolutely "unintentionally" to the praise&worship adoration in the oratory tonight. I hate to say this but it struck me there really hard that my last week at Ave just started. I was waiting for this the entire year, through all the sufferings from homesickness and loneliness the thought of going home made me finish this year. And now, when only three more finals and a week separates me from the trip to New York City and than home from the JFK I need to realize that I will not be part of the AMU family next year, and not only next year but never again. (Well, I know I shouldn't say 'never', but as it is so far...God only knows.) And I guess I will miss you guys. I will do miss the safety of this institution and all the wonderful people I met, and the education system and all the support for my studies. I don't think I'll miss the cafeteria food and being in the middle-of-nowhere, but still... I felt really sad. And I thought of saying goodbyes and stuff and it made me even more sad. So I decided I will not say goodbye and I'm hoping it will make things easier.

2011. április 29., péntek

Seems like...

Seems like everyone else have what I want for myself.
Seems like I always wish to be somewhere else.
Seems like I always wish to be with someone else.
Seems like I always wish to be in a different time than I am in.
Seems like I always complicate anything and everything a bit too much.
Seems like I hopelessly hope that someone will find me without me searching for him.
Seems like I'm afraid more than I'm confident and safe.
Seems like I'm never satisfied.
Seems like a don't know what do I want.
And that's the biggest problem of all.

Sporthírek

Elsöprö sikerrel zárta a szezont az Ave Maria Egyetem (FL, USA) nöi evezös csapata. A kemény munka meghozta gyümölcsét és az újoncok, mindenki meglepetésére eredményesek voltak ebben az évben.

A kezdeti nehézségek ellenére - felszerelés hiánya, edzö hiánya, csapattagok hiánya - kiváló csapattá kovácsolódtak az egyetem elsö evezösei. A többségében elsöéves hallgatók lelkesedéssel, aggodalommal és néha undorral vágtak neki a hajnali edzéseknek szeptemberben Jen Mavretich segédedzö irányítása alatt. Sokszor fuldokolva és öklendezve fejeztek be egy-egy hajnali futást, de a kemény mag minden fájdalom és korai kelés ellenére kitartott október közepéig, amikor az új edzö, Laura Petnuch vette át az írányítást. Az új edzö érkezésével megjött a felszerelés is, és októbertöl a lányok már nem csak futottak hanem evezögépeken is igyekezték elsajátítani az evezés tökéletes technikáját, míg a 28 láb hosszú, 8 személyes hajó a raktárépületben pihent. Gyakorlóvíz hiányában, és a vezetöség heves tiltakozásának engedve, hogy a kanálisban nem evezhetnek, a lányok kénytelenek voltak lemondani az öszi versenyekröl és szárazföldi edzésekkel készültek a tavaszi szezonra.
Karácsony után bár csökkent létszámmal, de újult erövel végre vízen edzett a csapat minden hétfön, szerdán és pénteken. Kedden és csütörtökön pedig a konditeremben töltötték a -végre-délutáni edzéseket. Februártól minden délután, néha szombat délelött is látni lehetett a bátor és merész lányokat az egyetem melletti kanálison, aligátorok, teknösök és gémek társaságában.
Az elsö megmérettetés március 19-én érkezett el. Az evezösök hajnali 2-kor Orlandóba indultak, hogy részt vegyenek a Rollins College által szervezett regattán. Az eredeti három csapat helyett végül csak egy lett vetélytársa a keresztények "legénységének". Az dél-floridai újoncok 8-asban és 4-esben is rajthoz álltak a már majdnem 100 éve müködö Rollins evezösei ellen. A gyönyörü táj, a tökéletesen nyugodt víz, szélcsend, kellemesen meleg 25°C körüli hömérséklet kedvezöen hatott az igencsak ideges és tapasztalatlan hölgyekre. Bár a novic 8-as 2000m-en, Anna Maria Mercurio, Caroline Galuzzi, Jessica Dallett, Julianna Gaalova, Vanessa Torres, Molly Leach, Karina Valdemarra, Michele Sanchez, Liz Cain felállásban 12 másodperccel a Rollins után érkezett a célba a novic 4-es meglepö gyözelmet aratott.
A Mercurio, Galuzzi, Torres, Dallett és Gaalova négyes alighogy kiszállt és partra tette a nyolcas hajót máris vízre kelt a négyessel az újabb versenyhez 2000m-en. Bár az elözö futamban alulmaradtak és kimerültek a lányok, az adrenalin, a frusztráltság, és a közös imák kifizetödtek. A csetlö-botló start után máris átvették a vezetést, és bár 1000m-nél úgy tünt a dupla-rák kizökkenti a keresztények hajóját a ritmusból, a lányoknak sikerült 7 másodperces elönnyel érkezni a célvonalhoz.
A következö hétvégére tervezett barátságos versenyzés ellenfél hiányában elmaradt. Így az evezös négyes megtarthatta a "veretlen" címet ebben az évadban.
Bár több hivatalos versenyen nem vett részt az Ave Maria evezöscsapata, a lányok kitartóan folytatták az edzést március végéig míg meg nem jelentek a vízi viperák a kanálisban. Az egyetem vezetösége aggodalmának hangot adva megtiltotta a vízi edzéseket, viszont más alternatívát nem kínált a csapatnak. Így újra az evezögépekre kényszerültek a lelkes csapattagok. Lelkesedésüket és kitartásukat bizonyítandó mindenki javított a személyes idején 2000m-en. Julianna is, bár javított személyes idején 22másodpercet, a csapaton belüli 4. helyröl visszacsúszott a hatodikra a két új tagnak, Molly Leachnek és Keagan Kappsnek köszönhetöen. Ez is annak bizonyítéka, hogy a csapat még mindig fejlödöben és alakulóban van.
Az évvégi sportgálán a csapat több tagja is elismerésben részesült. Sophie Anna Pakaluk a Elnök díját kapta kitünö tanulmányi és sportteljesítményéért. Vanessa Torrest kiemelte a egyetem vezetösége, mint jeles képviselöjét az egyetem szellemiségének. Anna Maria Mercurio az Edzö díját kapta, Sophie Anna Pakaluk "Leadership" elismerésben részesült, és az évad és a csapat Legértékesebb Játékosának Jessica Dallettet és Julianna Gaalova-t választották meg.

Az Ave Maria Egyetem nöi evezös csapata kitünö eredménnyel és továbbtartó lelkesedéssel zárta a 2010-2011-es évadot. A csapat jövöre remélhetöleg mint államilag jegyzett csapat vehet részt több versenyen. Bár az edzö, Laura Petnuch férjes asszonyként, Josephine Vowels diplomás biológusként, Julianna Gaalova pedig munkanélküliként távozik a csapattól az ittmaradó Gyrene-ok, elmondásuk szerint, készen állnak szembenézni a következö évad kihívásaival.

2011. április 10., vasárnap

Junk

I ate soooo much junk these last couple days that's insane. I know I shouldn't and I know it's not good for me. I still do it. Why on earth am I not satisfied with bananas or apples or carrots or anything healthier than the chex mix or trubičky or cheetos? Why?
It's not because I'm stupid because I'm not stupid. At least not in the traditional sense, that I'm getting good grades and I'm fairly intelligent and curious about the world. Well, I'm definitely not a straight A and not a smartass. Is there an other sense of stupidity then? Well, I guess so. I don't have any other way to explain how I have eaten a bag of cheetos, a half bag of onion-flavored chexmix, some trubičky, ice cream, peanut butter block with chocolate, and a rice pudding this week. And I've been working out only three times. 
Where am I heading with all this, seemingly useless bitching about junk food and eating too much and getting obsessive with my weight again? Exactly there. To get you annoyed with it. Because it might not be junk food or the extra pounds you are gaining that upsets or obsesses you, there might be something else that you are complaining about like for ever, from the beginnings of the times and still not getting anywhere. And I'm just gonna tell you from my personal experience, and repeat it to myself until I learn the lesson, that it does not lead anywhere because it has no end, no meaning, no purpose. It just takes your energy, it makes you feel miserable, and draws your attention to a small little thing that is only a small speck of dust in the whole picture.
My weight defines me only if I let it to do so. And you can substitute any worries instead of "weight". And stop eating junk food!!!

2011. április 9., szombat

Névváltoztatásról

Muszáj volt.

Nagyon szerettem a Talicska nevet. Hózi barátom egyik vicces szójátékából született még valamikor a gimiben. Örültem neki, találó volt. A blog mint egy talicska, amibe belepakolhatsz egy csomó mindent és könnyebben cipelheted egyik helyröl a másikra. És hát mivel elég sokat utaztam az elmúlt majdnem 2 évben és sok mindenen mentem keresztül, ez igencsak helyénvalónak tünt. A Talicska tovább is marad, csak nem a címben és kicsit más értelemben. A név ugyanis már foglalt volt (Balázs és Boró, egy 6 éves kissrác és 3 éves húgának nagy eseményeit örökíti meg az anyuka, Ajtócska a talicskablogon. Nagyon aranyosak amúgy.) Szóval az elsö dolog amire a talicskából asszociáltam, az a tény volt hogy a talicskának csak egy kereke van. Általában 2 kéz kell hozzá hogy egyensúlyban tarstd és jó esetben van 2 kis lábacskája amire letámaszthatod. (Csak úgy mint egy ember, hehe.) Azt hiszem a hely és névváltoztatással egy válaszvonalhoz is értem (meg a blog is) és kicsit változik a fókusza a sok cuccnak amit majd az új Talicskába belepakolok.

Legyen az egyensúly a kulcsszó. Nem csak cipelni, nem csak könnyíteni, hanem egyensúlyban is tartani és elörefelé haladni.

Meglepetéééés!

Üdv mindenkinek a régi-új blogon!

Ezen mesterkedtem már egy jó ideje és addig nem akartam új bejegyzést tenni, míg a régieket át nem költöztettem. Szóval igen, minden régi bejegyzés új köntösben. Tudom, hogy ez egész más mint a régi volt, de itt volt az ideje némi változatosságnak. És nekem tetszik ez a rusztikus, régies hatású háttér. Remélem nektek is tetszik és még csalogatóbb lesz a blog, most már gyakoribb bejegyzésekkel is.

U.i.: a kommenteket a régi oldalról nem mentettem át. Nem tudom, hogy az egyáltalán lehet-e vagy szabad-e. De ha gondoljátok szemezgessetek kedvetekre és újra lehet kommentelni a régi bejegyzéseket is. (Bár ennek nem látom túl nagy esélyét mert tudom, hogy a kommentek általában az elsö benyomással jönnek, dehát...kicsit sajnálom, hogy azok ott maradtak.)

Jó olvasgatást!