Be kell valljam, igencsak nagy falat volt számomra ez a kihívás.
Nyilvános, hogy minimum minden nap nem vagyok képes posztolni, bármennyire is szeretném.
A kihívást egyébként sikeresen zártam - vagyis a fizikai részét betartottam, az írással sokkal nagyobb volt a gond.
Beíratkoztam és el is végeztem egy 8 alkalomból álló jógakurzust, elmentem Spanyolországba, ahol mindennap kilométereket gyalogoltunk - néha hegynek fel és hegynek le, futni voltam és elkezdtem biciklin járni munkába.
Szerintem egy dekát sem fogytam, de nem is ez a lényeg.
Az élmény érdekes volt, az írás pedig nagy tanulás magamról - hogy sokszor vagyok lusti, hogy nehezen tudom betartani a magamnak szabott határokat, kifejezetten azokat, amelyeknek szerves része az óramutató és a számlap.
Meg azt is, hogy nem akarok fitnesszel és jóléti tanácsokkal foglalkozni - van már kismillió blog és weboldal ezzel kapcsolatban. Talán még az is lehet, hogy a blogolás mint olyan, nem nekem való. Ezt még mindig nem tudom, illetve nem találtam jobbat. Mindenesetre, ha rendesen akarom csinálni, meg kell tanulnom gazdálkodni a mindennap elmúló percekkel és órákkal, jobban kell fókuszálnom egy témára, és prioritásnak kell tekintenem - ami elég nehéz, mikor teljes állásod van, komoly hobbid, barátod és családod. Persze, ez most kifogás, át is váltottam második személybe - vagyis nem magamról írok, hanem általános prblémákról. És már annyit mondogatom, hogy egyre nehezebben hiszem el én magam is. Vannak, és sokan vannak, akik viszont képesek rá. Gondolom mindenféle áldozatok árán. Én, azt hiszem még mindig csak találgatok és kóstolgatom és mérlegelem mit vagyok hajlandó feláldozni a "nagy blogíró és utazó" terv érdekében.
Drukkoljatok, hogy hamarosan komolyabb tartalmakkal is jelentkezzem. Tervezem és (alig, de) dolgozom rajta.
ps. Észrevettétek, hogy a fenti leírásban nincs egy kétpontos ékezettel ellátott magánhangzó sem? Ez egy jó játék volt :)
