Az ovátlanítás nagy kérdése 2. - Már nem kérdés

Na kérem. Eldölt. UP megjegyzése az elözö ovátlanítós bekezdéshez volt az utolsó csepp a pohárban.

A múlt csütörtökön elbicikliztem a vágsellyei anyakönyvvezetöhöz, aki szerencsére még nem volt szabadságon, és 7 perc alatt elintéztük a dolgot. Leperkáltam 2 ojrót, megadtam a telszámom és ma már hívott, hogy készen van az új anyakönyvi kivonatom amiben már csak Gaál a vezetéknevem.

Bár mindenki írta és mondta, hogy nem lesz macerás a dolog, és egy nap alatt el lehet intézni, azért nem úgy van az. Mertugye a személyit, útlevelet, jogosítványt addig nem intézhetem amíg nincs kezemben az anyakönyvi kivonat (ez csak most pénteken lesz mert Pozsonyban vagyok). A bankba, biztosítóhoz pedig addig nem mehetek míg nincs meg a személyim... Kíváncsi vagyok mit mondanak majd a rendörségen. És a legutóbbi bankos incidensnél 10 napot vártam egy levélre. Ja, hát és arról még nem is beszélve, hogy most a Comenius-os hivatalos papírokat is át fog kelleni íratni. Az egyetemi ügyintézésre gondolni sem merek - mi mindenen kell majd keresztülmenni, hogy a leendö és remélt diplomámon Gaálként szerepeljek?!

Szóval a várakozási idöt nem számolva, igen el lehet intézni egy nap alatt is a dolgokat. Így viszont... Majd még tudósítok.

A lényeg, hogy mostantól Gaál Julianna vagyok, esetleg Julianna Gaál. És nem vártan örülök neki, hogy ezt eldöntöttem és megléptem.

Midön a hetedik parancs megszegetik

Péntek este, egy kávézóban ülve
egy kedvesnek tán nem mondható ember
elemelte minden pénzem.

Késön vettem észre,
az embernek akkor már hült helye.

Pánikba estem,
hülyének hittem
magam.

De nem. Nem tettem ki otthon a pénzt.
Se nem hagytam az üzletben.
Nem értettem.

Ilyen az, mikor kirabolják az embert.
Észrevétlenül,
alattomosan,
a legjobb pillanatban.

Oda lett a lúdtalpbetét,
és a konyhapénz,
a Kingával elköltött bor,
a megbecsülés és a nyugalom.

De föleg
a biztonságom.

Fresh and new, ready to go!

Kedves mindenki! / Dear all,

Elkezdtem egy új blogot írni / I started to write a new blog
arról, hogy hogyan is készülök a nagy utazásra. / about how I'm preparing for my big trip.
Mert októbertöl megint külföldön leszek, / Because from October I'll be abroad again,
egész pontosan Spanyolországban / more specifically I'll be in Spain.

Megkaptam a Comenius tanárasszisztensi "ösztöndíjat", egyelöre fél évre / I was awarded the Comenius Assistantship "scholarship" for 6 months so far.

További részletek, infók ezzel kapcsolatban itt: / More details and info about this stuff here:
Comenius in Spain

Idöjárás

Literszám öntöm magamba a kávét.
Nem segít.
Takarítok - testmozgás.
Nem segít.
Városi séta.
Nem segít.

Ki ráz fel ma engem?

Az ovátlanítás nagy kérdése

Hja.
E hónapban lejár az "občánskym". És mindenddig azt mondogattam, hogy majd most ovátlanítok, mert nem volt kedvem az adminisztratív, minden-igazolványt-le-kell-cserélni macerához. Jó kifogás volt ehhez az is, hogy az útlevelemben ott virítottak az amerikai vízumok, mert azt tényleg nagyon-nagy és kellemetlen macera lett volna újra kérvényezni három betücske miatt. Most már azok is lejártak.
Namármost.
Azon vagyok, hogy megfejtsem a három betücske jelentöségét vagy jelentéktelenségét.
Miért is akarnék én ovátlanítani? Hát mert ugye magyar vagyok, és bár szlovák az állampolgárságom, mégiscsak magyar a nemzetiségem. És ahhoz hozzátartozik a megfelelö forma is - tehát az, hogy nincs ott az a bizonyos -ová. Így igencsak egyértelmüvé válik a nemzetiségi hovatartozásom szinte mindenkinek aki a nevemmel kapcsolatba kerül majd. És jól is van az úgy.
Ugyanakkor nem tagadhatom le, söt! semmiképp sem akarnám megtagadni azt, hogy én márpedig szlovákiai magyar vagyok. Nem tudok teljesen, söt! sokszor inkább csak kevéssé azonosulni a magyarországi magyarsággal. Alapvetö, lényegi voltomban határoz meg az, hogy kisebbségi közösséghez tartozom. És igen, ehhez az is hozzátartozik, hogy születésemkor az anyakönyvi kivonatomba odabiggyesztik azt az -ovát.

Patthelyzet.
Na most akkor mi legyen?