Oldalak

2012. június 13., szerda

Szomorú az én szívem...

...ránehezedik a bánat.
Betölti kicsiny zugait.
Régnemlátott emlékeket hoz vissza.
Elméláz bágyadtan a ötödik emeleti konyhaablakban.
Arra gondoltat amire esös idöben az ember leginkább szokott
és legjobban kíván.
A szomszéd fúrója bele-belefúr az én agyamba is.
Belerondít a dal ritmusába.

Jégcsap a szívem.
Az utólag felismert elszalasztott (csók)lehetöség, ha mégoly felelötlen is lett
volna
ha lett volna
röpke idöre felmelegíti.
De a tudat elörelátó lehetével újra elmúlasztja
a reményt is megfagyasztva.
S mind kevesebbé tesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Itt mondhatod el TE mit gondolsz // Tuto môžeš povedať čo si myslíš TY // Here YOU can post what do YOU think: